billegetőcankó

Actitis hypoleucos - Chevalier guignette

Systematics

Rend
:
Lilealakúak
Család
:
Scolopacidés
Genus
:
Actitis
Species
:
hypoleucos

leíró

Linnaeus, 1758

Méretei

Hossz
: 21 cm
szárnyfesztávolság
: 38 à 41 cm.
tömeg
: 40 à 60 g

Élettartama

10 év

Elterjedése

Distribution

Identification

A billegetőcankó sötét, barnásszürke háta és felső farokfedői erős kontrasztot mutatnak a has fehér színével. A csőr hosszú és egyenes, nélkülözhetetlen szerszám az iszapban való táplálékkereséshez. A lábak zöldesszürkék. Pulzáló szárnycsapásokkal repül, közben jól kivehető fehér szárnycsíkja.

subspecific irányok monotypic species

idegen nevek

Chevalier guignette,
Andarríos chico,
maçarico-das-rochas,
Flussuferläufer,
billegetőcankó,
Oeverloper,
Piro piro piccolo,
drillsnäppa,
Strandsnipe,
kalužiačik malý,
pisík obecný,
Mudderklire,
rantasipi,
Gewone Ruiter,
xivitona comuna,
Lindastelkur,
brodziec piskliwy,
upes tilbīte,
mali martinec,
Перевозчик,
Trinil pantai,
イソシギ,
矶鹬,
นกเด้าดิน,
磯鷸〔礬鷸〕,

hang ének és kiabálva

play
pause

Elofordulási helye

Az év nagy részében víz közeli helyeken található meg, a kisebb tavacskáktól egészen az elöntött területekig. Kedveli a tó és folyópartok menti erdős területeket és homokos partokat, de előfordul tengerpartokon is, pl.: mangroveerdőkben és lagúnákban. Eurázsia északi részén található fészkelő helyeikről több ezer kilométert is vonulhatnak dél-afrikai, indiai, délkelet-ázsiai és ausztráliai telelőhelyükig.

Behaviour jellemvonások

Általában magányosan, vagy kis csapatokban láthatók.

Dietdivat és a diéta

A sekély vízben gázolva vékony csőrével gerinctelenekre (rovarok, pókok, puhatestűek) vadászik. Ahol a közelben teheneket tartanak, ott a tehéntrágyában hemzsegő lárvák közül is csipeget. A billegetőcankó napjai nagy részét táplálkozással tölti, csak néha tart pihenőt illetve rendezgeti a tollát.

Reproduction fészkelő

A billegetőcankókra jellemző a násztánc, ez a tavaszi vonulás előtt és után is bekövetkezhet és a pár tagjai közti kapcsolat kialakulását szolgálja.

Ilyenkor a hím és a tojó együtt repül énekelve a víz fölött. A fészkelő helyen minden pár területet foglal a víz közelében, amit ezután védelmeznek. A territórium mérete változó, ahol bőséges a táplálék kb. 120 méterenként követik egymást a párok. A fészket mindig a víz közelébe rakják a földre, általában sűrű növényzet közé. Lehet egy sima gödör, de a gondosabb egyedek füvekkel, egyéb növényekkel bélelik. A tojó 3-5 tojást rak, ezek halványzöldek, vagy krémszínűek, barna pöttyökkel. Mindkét szülő kotlik, összesen 21-25 napig. Mikor a fiókák kikeltek, a szülők egy fészektől távolabb eső, ragadozóktól védett és táplálékban bő helyre viszik őket. A fiókák fészekhagyók, önállóan táplálkoznak, de a szülők vészkiáltására megdermednek. A család kb. 3 hétig van együtt, a hím kb. 12 nap múlva hagyja el a fészekaljat, a tojó 2 hét múlva követi. A fiókák ekkor már képesek megtenni az utat a telelőhelyig.