sarki búvár
Gavia arctica - Plongeon arctique
Identification
Nászidőszakban a hát fekete, határozott, széles fehér csíkokkal. A fej és a nyak hátsó része szürke. A nyak oldala fehér-szürke csíkos, a torok fekete. A hasi oldal világos.
Télen a fejtető és a tarkó szürke színe a fekete szemek alsó vonaláig húzódik. A csőr egyenes és világosabb szürke, mint a nászidőszakban. A hát sötétszürke, a nászidőszakban kifejezett csíkok is sötétek és csak kevéssé látszanak. A torok fehér, oldalról vékony fekete csíkkal övezve. Fejét felemelve tartja. 
A nemek hasonlóak.
subspecific irányok 2 Alfaj
- Gavia arctica arctica (nw and nc Eurasia)
 - Gavia arctica viridigularis (ne Siberia, w Alaska)
 
idegen nevek
- Plongeon arctique,
 - Colimbo ártico,
 - mobelha-de-garganta-preta,
 - Prachttaucher,
 - sarki búvár,
 - Parelduiker,
 - Strolaga mezzana,
 - storlom,
 - Storlom,
 - potáplica stredná,
 - potáplice severní,
 - Sortstrubet Lom,
 - kuikka,
 - calàbria agulla,
 - Glitbrúsi,
 - nur czarnoszyi,
 - melnkakla gārgale,
 - polarni slapnik,
 - Чернозобая гагара,
 - オオハム,
 - 黑喉潜鸟,
 - storlom,
 - 黑喉潛鳥,
 
hang ének és kiabálva
Elofordulási helye
Behaviour jellemvonások
Jellemző, hogy a többi búvárfajhoz hasonlóan, a sarki búvár is a víz alatt halászva keresi táplálékát.
Egy merülés kb. 45 másodpercig tart és 3-6 m mélységig hatolhat le. Először a fejét teszi a vízbe, majd a legkisebb örvény keltése nélkül bukik alá. Szárnyait és lábait is használja a vízben való úszáshoz. A vízen kívül a levegőben is elég ügyesen mozog, hiszen vonuló madár - ekkor kis csapatokat alkot - illetve táplálékkereső útjain szükség esetén akár 10 km-t is repülhet.Dietdivat és a diéta
Reproduction fészkelő
A fészek elég változatos, lehet egy talajba vájt mélyedés, vagy egy kis halom vízinövény, de mindig a vízparthoz egészen közel található. A tojó általában 2 tojást rak, ezek zöldes színezetűek, barna foltokkal. A költés kb. 28 napig tart és mindkét szülő részt vesz benne. A fiókákat 12-13 hétig szintén mindkét szülő eteti, neveli. Ezt a kort elérve már képesek lesznek egyedül is halászni. Két hónaposan kezdenek el repülni.
Veszélyek - Védelem
IUCN kategóriái
közeli
nem sorolt
Annak ellenére, hogy a faj elterjedési területe stabilnak mondható, a finn populációk az utóbbi időben erős csökkenést mutattak. Ez a hanyatlás a rossz szaporodási rátának „köszönhető", ami nem kompenzálja a felnőttek nagy halálozási arányát. Élőhelyeinek degradálása és a tojásokban mért magas szennyezettség magyarázhatja ezt az aggasztó jelenséget.
referenciák
- IOC World Bird List (v14.2), Gill, F and D Donsker (Eds). 2024-04-18.
 
más forrásokból
- Lúdalakúak
 - Sarlósfecske-alakúak
 - Orrszarvúmadár-alakúak
 - Lappantyúalakúak
 - Kazuáralakúak
 - Lilealakúak
 - Gólyaalakúak
 - Egérmadár-alakúak
 - Galambalakúak
 - Szalakótaalakúak
 - Kakukkalakúak
 - Sólyomalakúak
 - Tyúkalakúak
 - Búváralakúak
 - Darualakúak
 - Verébalakúak
 - Gödényalakúak
 - Flamingóalakúak
 - Harkályalakúak
 - Vöcsökalakúak
 - Viharmadár-alakúak
 - Papagájalakúak
 - Pusztaityúkalakúak
 - Pingvinalakúak
 - Bagolyalakúak
 - Struccalakúak
 - Tinamualakúak
 - Trogonalakúak
 
 
 
 
 
				
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 