Kis héja
Accipiter brevipes
Rend : Vágómadár-alakúak
Család :
Méretei :
Hossz : 30 à 37 cm
szárnyfesztávolság : 60-74 cm
tömeg : 135-220 g (M) - 235-275 gr (F)
IUCN kategóriái :

EX EW CR EN VU NT LC NE
Elofordulása :
Szinonímák : Levant Sparrowhawk (en), Sparviere levantino (it), Gavilán Griego (es), Kurzfangsperber (al), Balkansperwer (nl)
Külső leírása :
Hím: háta és a szárny felső része szürkéskék, hasa és a szárny alsó része fehéres, finom vörös csíkozattal. A szárnycsúcs felülről és alulról is sötét. A pofák szürkék, a szemek vörösesbarnák. A farok középhosszú, a külső faroktollak sötéten sávozottak, a belsők egyszínűek.
Tojó: háta, a szárny felső része és a pofák szürkésbarnák. Alulról nézve a madár halványbarna, vörös csíkozata jobban kivehető mint a hímnél. A karvalytól megkülönbözteti, hogy a szárnyak világosabbak de a csúcsuk sötét, valamint a fehér szemöldöksáv hiánya.
Fiatalok: a hát sötétbarna, elkülönül a világosabb és csíkozott fejtől. A has és a melltájék nagy gesztenyebarna cseppekkel
teli, ami távolabbról vastag csíkoknak tűnik. Repülés közben a hastól jól elkülönülnek a szárnyak, melyek csíkozása derékszöget zár be a has vastagabb csíkjaival. A faroktollak közül a külsők itt is sávozottak.
Hangja :
A hangok Jean C. Roché : Európa madarai című munkájából valók, a Sittelle és CEBA.
Jellegzetes „ki-vikk” hangot hallat.
Elofordulási helye : A kis héja nagyon válogatós, ha a költési hely megválasztásáról van szó. Általában lombhullató erdők és nyílt területek, pl: legelők határán, vagy galériaerdőkben fészkel. A szetyeppéket, bozótosokat, gyümlölcsösöket is látogatja, kb 500 m-es tengerszint feletti magasságig (bár néha 2000 m-en is megtalálható). A Balkánon (Görögországban, Albániában, Bulgáriában, Macedóniában, Montenegróban, Szerbiában), Romániában, Magyarországon, Ukrajnában, Oroszországban a Kaszpi tenger északi partjáig, a Kaukázusban, Kis-Ázsiában és Iránban költ. A madarak szeptemberben elhagyják fészkelőhelyeiket
és csak a következő évben, áprilisban – májusban térnek vissza. A telet Afrikában, a Szaharától délre töltik. A telelőhely Niger déli részétől Kenya északi részéig terjed, beleértve Ugandát, Nigériát, Kamerunt, Csádot, a Közép-afrikai Köztársaságot és Szudánt.
Viselkedése : A kis héja vonuló madár. Az állatok szeptember és április közepén egy rövid időre igen nagy tömegben gyűlnek össze a Boszporusznál, a Fekete tengernél és Irzael területén. Ázsia és Afrika között a Szuezi öbölnél kelnek át. Általában éjszaka repülnek. Becslések szerint az őszi vonulás ideje alatt Izrael felett kb 40000 madár repül át 10 nap alatt !
Fészkelése : A költési időszak májustól augusztusig tart. A kis héja lombhullató fákon, vagy bizonyos területeken gyakran égerfákon fészkel, általában 4 és 20 m-es magasságban. A kehely alakú fészket a fatörzshöz közel építi faágakból és kisebb galyakkal, levelekkel béleli. Minden évben új fészket épít. A tojó 3 – 5 tojást rak, ezek világoszöld-kékes alapon szürke, vagy barna foltosak. A költés 30-35 napig tart. A fiatalok a kikelést követő 40-45. napon kezdenek el repülni, ezután még két hétig a szülőkkel maradnak, majd teljesen önállóvá válnak.
Táplálkozása : Főbb táplálékát apró gyíkok és gerinctelenek, leginkább nagy rovarok adják. Ezt kisebb madarakkal, emlősökkel egészíti ki.
Általában tisztásokon, erdőszélen, vagy lakott területek közelében vadászik, 5-10 m-es magasságból. Magányosan keresi táplálékát, ritkán azonban párban, vagy vonulás idején csoportosan is vadászhat. Alkonyatkor denevéreket is elkaphat.
Linkek :
Iucn
Birdlife
Az oldalt készítette : Daniel Le-Dantec
A szöveget fordította Flóra Pokorni
Qui sommes-nous ?
L'association |
Mentions légales |
Irodalom |
Contacts |
Nyomtatható verzió
Frissítés 11/10/2008 05:19:15 - © 1996-2008 Oiseaux.net
Kis héja