Északi búvár

Gavia stellata - Plongeon catmarin

Plongeon catmarin

Északi búvár

Gavia stellata

((Pontoppidan, 1763))


Rend : Búváralakúak

Család : Búvárfélék  ;

: Gavia

: stellata

Chant :

Méretei :

Hossz : 69 cm
szárnyfesztávolság : 106 à 116 cm.
tömeg : 1500 à 2460 g

Élettartama : 24 év

IUCN kategóriái :

Kipusztult
Veszélyeztetett
Legkevésbé aggasztó helyzetű
Vadon kipusztult
Veszélyeztetettség
közeli
Be
nem sorolt

EX EW CR EN VU NT LC NE

Elterjedése :
Distribution

Szinonímák : potáplice malá (cs), Rødstrubet Lom (da), Sterntaucher (de), Red-throated Loon (en), Colimbo Chico (es), kaakkuri (fi), Északi búvár (hu), Strolaga minore (it), アビ (ja), Smålom (nb), Roodkeelduiker (nl), nur rdzawoszyi (pl), Mobelha-pequena (pt), Краснозобая гагара (ru), potáplica malá (sk), Smålom (sv), 红喉潜鸟 (zh)

Külső leírása :
Plongeon catmarin Az északi búvár vékony és törékeny madár, csőre enyhén felfelé hajlik. A hát és a váll sötét, a farok fekete, ami erős kontrasztban áll a has fehér színével. A hímek általában nagyobbak, csőrük erősebb, mint a tojóké. A nyak vastag, az orrlyukak keskenyek és megnyúltak, jól alkalmazkodtak a merüléshez.
Nászidőszakban a hát sötétbarna árnyalatú lesz, a fej és a nyak oldalsó része szürke. Jellemző a vörös torokfolt és a piros szem.
Télen nehezebb megkülönböztetni a többi búvárfajtól. Az arc és a nyak nagy része tiszta fehér, a hát sötét és fehéren pettyezett.

Hangja : Erős és messziről hallani, röptében gágogás-szerű hangokat ad ki. Nászhangja mély füttyentéshez Plongeon catmarin hasonlít, amit a hím és a tojó egyszerre hallat. Amikor fenyegetve, vagy veszélyben érzi magát, vészkiáltása a hollóhoz hasonló károgás.
Télen csendes.

Elofordulási helye : Édesvizeknél fordul elő, a nyílt mocsarakat kedveli, de bármilyen vízfelületen megtalálható. Gyakran költ kis tavacskáknál. Télen a védettebb partok mellett marad, ekkor alkalomszerűen kimerészkedik a szárazföldre is.

Viselkedése : Annak ellenére, hogy kényelmetlenül érzi magát a szárazföldön, nagy területeket bejárhat. Ha zavarják, fiókáival együtt útra kel és más tavat keres. A legkönnyebb Plongeon catmarin és legfürgébb faj a búvárfélék között, szárnyai nagyok és szélesek. Ennek köszönhetően a többi búvárfajjal ellentétben, amelyek csak a vízről futva képesek felszállni, az északi búvár könnyebben, akár helyből felrepülhet. Így a kisebb méretű, 10m átmérőjű tavakat is elfoglalhatja.
A madarak általában a vízen tartózkodnak és együtt táplálkoznak. Ekkor felléphet köztük némi agresszió, de ez sosem komoly. Az északi búvár tapasztalt Plongeon catmarin úszó, jól alkalmazkodott a vízi élethez. Halakat fogyaszt, melyeket a víz alá merülve üldöz és kap el. Egy merülés 90 másodpercig is eltarthat, ezalatt több 100 métert haladhat és 10 méter mélyre is lehatolhat!
Az éjszakát is inkább a vízen tölti, kivéve a szaporodási időszakot.

Röpte : Nagy szárnyfesztávolsága lehetővé teszi számára a gyors és könnyű felszállást.

Fészkelése : Monogám madár. A párok folyamatosan kapcsolatban állnak egymással, a telet is együtt töltik. Plongeon catmarin Tavasszal ugyan azt a territóriumot, sőt, sokszor ugyan azt a fészket foglalják vissza! A nász alatt a hím és a tojó körberepülik a fészkelő helyüket miközben jellegzetes „duettet" adnak, belemártják csőrüket a vízbe, illetve együtt merülnek a víz alá. A párzás a szárazföldön történik.
A fészek helyét a hím választja ki, ez mindig a víz közelében van. A fészek egyszerű, vízinövényekből és mohából építik, kis mélységű, teknő alakú. Több pár kisebb kolóniát alkothat, ez Plongeon catmarin főleg akkor jellemző, ha a táplálkozó helyek mellett kevés a költésre megfelelő vízfelület.
A tojó májusban 1-3, (általában 2) tojást rak, ezek olajzöld színűek, barna-fekete mintával. A költés kb. 27 napig tart és inkább a tojóra hárul, de a hím is kiveszi belőle a részét. A fiókák 2-3 hétig idejük nagy részét úszkálással töltik, miközben mindkét szülő eteti őket. A teljes tollazat a 7. hét végére alakul ki.

Táplálkozása : Kígyószerű, erős nyakával és hegyes csőrével kitűnően alkalmazkodott ahhoz, hogy a víz alá merülve kapja el fő táplálékát, Plongeon catmarin a halakat. Ezen kívül más vízi élőlényeket, pl.: rákokat is fogyaszt. Táplálékát vízbe dugott fejjel, a fényvisszaverődéseket figyelve keresi. Általában nem merül túl mélyre, mert szüksége van a fényre, hogy ne veszítse szem elől prédáját, bár teste végén elhelyezkedő erős, úszóhártyás lábaival gyorsan tudja hajtani magát a víz alatt. Mivel kis tavacskák mellett fészkel, ami csak kevés táplálékot nyújt a költő pároknak és a fiókáknak, gyakran felkeresik az élelemben gazdag nagyobb tavakat, partokat, folyótorkolatokat.

Védelme / veszélyeztetettsége : Az utóbbi 20 évben egész Európában csökkent a számuk. Élőhelyének és fészkelő helyeinek eltűnése és átalakítása - a vizes élőhelyek lecsapolása, a halak számának csökkenése, a vizek szennyezése és zsákmányai szennyezettsége jelentik a főbb veszélyforrásokat.

Irodalom :

 

Linkek :
Iucn
Birdlife
Xeno_Canto
Avibase
Hbw Alive


Plongeon catmarin

Plongeon catmarin

Plongeon catmarin

Plongeon catmarin

Plongeon catmarin



A szöveget fordította Flóra Pokorni


Partager cette page sur facebook Flus rss Twitter oiseaux.net
| | | Irodalom | | Nyomtatható verzió
Frissítés 17/11/2013 04:33:23 - © 1996-2015 Oiseaux.net

Le guide Ornitho : Le guide le plus complet des oiseaux d'Europe, d'Afrique du Nord et du Moyen-Orient : 900 espèces

Plongeon catmarin

Plongeon catmarin

Plongeon catmarin

Plongeon catmarin

Plongeon catmarin

Plongeon catmarin

Plongeon catmarin

Plongeon catmarin

Plongeon catmarin

Plongeon catmarin

Plongeon catmarin

Plongeon catmarin

Plongeon catmarin

Északi búvár